Decemberben a Facebookon kihirdetett nyereményjáték győztese, Dia az alábbi bejegyzésben számolt be a bécsi szilveszteri utazás során szerzett élményeiről. A nyereményt az Eurolines biztosította, amit ezennel is szeretnék megköszönni nekik.

A busz pontosan indult, egyszer álltunk meg még Bécs előtt az autópályán, mivel az ottani buszvégállomáson nincs illemhely. Mindig meglepődöm, hogy máshol miért működnek dolgok, ami nálunk nem, a nyilvános wc tiszta és fűtött volt. Miután megérkeztünk kicsit tájékozódtunk, hogy megtaláljuk a metrót, vettünk két jegyet, ami feleslegesnek bizonyult, mert senki más nem lyukasztott, nem is ellenőrizték sehol. Elsőként a Stephanplatz-ot céloztuk meg. Mikor felértünk épp egy könnyűzenei koncert volt, rengetegen keringőztek, majd ahogy távolodtunk el a dómtól, egy távolabbi színpadról egy dj volt kihangosítva szinte az összes villanyoszlopról. Az első faháznál sorba álltunk a régóta áhított sajtos kolbászért és a puncsért, amit most nagyon aranyos gomba formájú bögrében adtak, haza is hoztuk őket. Meglepően sok rendőr és készenléti mentős sétált a tömegben, és ahol baj volt, ott azonnal segítettek, nem hagytak senkit kihűlni.

Átmetróztunk a Praterhez, ahol igen nagy tömeg volt, a jó hangulatról egy afrikai zenét játszó együttes gondoskodott. Itt alkoholos forró csokit árultak óriáskerekes bögrében. Nagyon sok játék üzemelt, de minket azért a hideg kicsit visszatartott.

Az éjfél a Rathaus platz-on ért minket, ismét egy kolbász és puncs kíséretében. A meghirdetett tűzijáték annyira nem volt élvezhető, mert mindenki egyéni akcióba lendült és  kicsit olyan érzése volt az embernek, mintha egy csatában lenne, és csak a puskaropogás hallatszana, nem is vártuk meg a végét.

Visszamentünk a Stephanplatz-ra, persze a metróállomást, addigra lezárták, kicsit logisztikáztunk, hogy odajussunk, legalább megy az idő, kinn úgyis rettentő hideg van. Rövid séta után ott is voltunk, de meglepődtem azon, hogy a tömeg cseppet sem fogyatkozott meg. Kb. 5 éve Budapesten ugyanígy az utcán ünnepeltük az újévet, akkor, ahogy vége lett a tűzijátéknak, az emberek elindultak haza, a sátras árusok szedték a sátorfájukat, itt viszont még minden nyitva volt, mindenki ünnepel, mulatozik. A felmelegedés reményében beültünk egy halas étterembe egy meleg teára, de ha nem lettünk volna tele a sajtos kolbásszal, tuti eszek rákot vagy lazacot, annyira ínycsiklandozó volt minden. Ismét séta, hogy megkeressük a legközelebb lévő metrólejárót, hömpölygünk a tömeggel együtt. Mivel a sofőr jelezte, hogy előbb ott lesz és el is indulunk, ha megvan mindenki, ennek tükrében 2 óra előtt már ott vagyunk a buszvégen. De a korábbi indulás helyett, még várnunk is kell, mivel ketten késnek… Abban megegyeztünk, ha legközelebb Bécsben szilvesztereznénk, csakis úgy, hogy van szállásunk is. A lehetőséget köszönjük, egyel több emlék a tarsolyunkban..